MINDENT A 3D NYOMTATÁSRÓL

A RepRap a “replicating rapid prototyper” röviditése, ami magyarul: önmásoló 3d nyomtatót jelent. Adrian Bowyer kezdeményezésére indult el 2004 február 2-án az Egyesült Királyságban, de csak 2005 március 23-án startolt a RepRap blog és így a fejlesztés is. Napjainkra több ezer együttműködő kapcsolódott a mozgalomhoz világszerte.

A RepRap az open design mozgalomba csatlakozott és ennek hála mind szoftveresen, mind hardveresen elérhetővé vált. A projektbe az evolúció is bele volt tervezve. A GNU General Public License-t és a nyílt forrás kódú megközelítést ezért választották, amiben a tovább fejlesztés nyitott. A közösség online hozzáférhetett mindenhez, és így a sikeres módosítások elterjedhetnek. Hozzáférhetőség és a “nemesítés” segítségével a nyomtatók száma, típusa exponenciálisan növekedésnek indult. Egy videó az eredeti elképzelésről még 2007-ből:

Hatása a mai napig megkerülhetetlen és szellemiségében továbbra is velünk maradt.  A projekt alapja az volt, hogy egy olyan 3d nyomtatót készítsenek, ami el tudja készíteni saját szerkezeti alkatrészeinek jó részét és ezt egyszerűen, hozzáférhetőbben, viszonylag alacsony áron tegye, ezért az FDM 3d nyomtatási eljárást választották. A 3d nyomtatás demokratizálódásához az is hozzájárult, hogy az FDM szabadalom is ez idő tájt járt le, sok más korai szabadalommal egyetemben így már jogi akadálya sem volt azok használatának.

A gép replikáló képessége miatt, egyesek az otthoni gyártás és a 3d digitális tervezés-alkotás általános elterjedését várták, amihez mára már kezdünk közelíteni. Az első RepRap 3d nyomtatót “Darwin“-nak keresztelték el és 2007 márciusában jelent meg. Az első gép összeszereléséről a következő timelapse maradt fenn:

2008 május 29-én elkészült az első “Darwin gyerek” és már készíti is az első “Darwin unoka” alkatrészeit. Még ebben az évben az első 100 megépült főleg egyetemi berkeken belül a világon elszórva. Nem kellet sokat várni és az első “vadonban” (mármint egyetemen kívül) megjelenő példányok is elkezdtek feltűnni. Viszonylag könnyen hozzá lehetet jutni ezek után a nyomtatott alkatrészekhez, a szabály csupán annyi volt, ha megkaptad, te is tovább kell add más lelkes “Darwin rajongoknak”, tehát az így kezdődött a DIY (do it yourself, magyarul csináld magad) 3d nyomtató készletek elterjedése.

Az első megfizethető gép a BfB RapMan volt:

A MakerBot az első sikeres vállalkozás, ami a RepRap mozgalomból indul el 2008-ban. A Makerbot a Thingiverse-t indította el először, ami lehetővé tette, hogy könnyen megosszák egymással 3d terveiket az emberek, majd az első nyomtatójuk a Cupcake CNC-t is bemutatták 2009-ben három hónappal a RapMan után. A MakerBot RepRap mozgalom része volt nyílt forráskódú nyomtatókat készített, de ezek már nem önmásoló gépek voltak:

Ezután következett a evolúció következő lépése a RepRap “Mendel” 2009 októberében:

2010-ben a Prusa Mendel:

és a Huxley követett:

2010-ben megjelent a RepRap Arduino Mega Pololu Shield rövidítve RAMPS. Sokáig a legkönnyebben és legszélesebb körben hozzáférhető nyomtató vezérlők erre az elektronikára épültek:

közben Adrian Bowyer erre a Duet fejlesztő elektronikára kezdte el írni a RepRap firmware fejlesztését

2011-ben Hollandiában Martijn Elserman, Erik de Bruijn és Siert Wijnia megalapítja Ultimaker-t, és már márciusban létrehozták az Ultimaker Protobox-ot a később “Original“-ra átkeresztelt gépet:

2011-ben a Slic3r fejlesztése is el indult Alessandro Ranellucci vezetésével, ahogy a Marlin firmware is Scott Lahteine és az Ultimaker-es Erik van der Zalm irányításával, a RepRap mozgalmon belül, és Kliment Yanev is elkezd dolgozni a Pronterface-en. Decemberben az amerikai Printrbot a kickstarter-es kampányukkal is útnak indul:

Prusa Mendel első változata, bár közel sem volt hibátlan, de a folyamatos kitartó fejlesztéseknek hála, sokan követték és 2011-ben kijött a Prusa 2, már a saját fűthető PCB asztalukkal, ami az egyik kulcs összetevője lett a DIY 3d nyomtatóknak sokáig.

2011-ben már extrudált aluminium profil vázat használt a MendelMax, aminek kisebb testvére 2012-ből az Aleph Objects első LulzBot-ja a AO-100-as (ez is a prusa fűthető PCB-jét használta már)

2011-ben Ilan E. Moyer bemutatta az coreXY mozgatási rendszert és opensorce hozzáférhetővé tette. De ez nem a RepRap mozgalmon belül született, ezért el kellett telnie egy kis időnek míg felismerték előnyeit és elterjed a 3d nyomtatásban is.

2012 májusában megjelent a külsőre már ismerős Prusa i3 első változta is, saját hotenddel:

A RepRap közösségben annyira jó fogadtatása volt a végül csak 2012-ben alapult cseh Prusa cégnek, és ezt annyira ügyesen kezelik a mai napig, hogy ez máig töretlen sikerük alapja. Azóta is kitartottak a RepRap alapvetéseinél. A nyomtatott 3d alkatrészek és nyílt forráskód mai napig fontos náluk. Ez az i3-as géptípus a világon legtöbbet másolt 3d nyomtató. Viszont a Prusa a magas minőségű alkatrészekkel, a minőségbiztosítással, szoftver és termék támogatással tudja garantálni, hogy a másolat értéke soha nem lesz egyenértékű az eredetivel.

2012-ben a MakerBot Replicator is bemutatták, és az E3D is útnak indult az első kereskedelmi forgalomban is kapható hotendjével, a V4-el. Johann Rocholl publikálja az első RepRap “Rostock” delta tervét, ami az első nem Descartes derékszögű koordináta rendszerére épülő RepRap 3d nyomtató volt. A három karos bonyolult delta mechanika lényeges leegyszerűsítése nagy előre lepés volt a kevesebb alkatrész, az egyszerű összeszerelés, a könnyebb szervizelés és kalibrálás miatt. Azóta is a legnépszerűbb delta 3d nyomtató felépítés alapja ez a gép:

2013 ezt követte a RepRap Morgan, amit Quentin Harley tervezett és ez volt az első RepRap SCARA nyomtató:

2013-ban mutatta be a több-extruderes nyomtató rendszerét az E3D. A Stratasys anyavállalatba betagozódott a MakerBot, mint márka megmaradt, de a RepRap opensorce vonulattól elköszönt.

A Cura slicert is utnak indította David Braam 2012-ban, aki 2016-tól szoftverestől az Ultimaker-nél folytatta a munkát.

2013 decemberben mutatták be a Duet 0.6-os alaplapot, ami minőségben és funkcionalitásban és opensorce hozzáállásával utat mutatott jövőbe.

A magyar vonalat is megemlítsük 2013-ben a RepRap projekten belül a Farkas Kornél létrehozott egy Polar nyomtatót R-360 néven. Sajnos a közöségi finanszírozása a projektnek nem sikerült pedig az egyik első, ha nem a legelső polar rendszerű nyomtató volt a piacon.

2013 végén azonban más izgatta a közvéleményt. A kripto-anarchista és antikapitalista aktivista Cody Wilson és nonprofit cége, a Defense Distributed megosztotta az általa tervezett, 3d nyomtatható, open sorce, kézi lőfegyvert a “Liberator“-t (magyarul: felszabadító) terveit. Az amerikai kormány utasítására 3 nappal később már el is távolították a posztot, de addigra már 100.000 letöltést mutatott a számláló. Bebizonyította és széles nyilvánossággal is megismertette, hogy lehetséges kellő hozzáértéssel 3d nyomtatni lőfegyvert műanyagból. Ezzel a gesztussal a Pandóra szelencéjét nyitotta ki. Azóta sem lehet legálisan feltölteni és letölteni sehonnan sem ilyen terveket. Birtoklása pedig pont olyan bűn, mint bármilyen más engedély nélküli lőfegyveré. A képen Cody Wilson pózol a fegyverével a kezében: